Ágoston András, a VMDK kezdeményezõ bizottságának szóvivõje elmondta, hogy a közösség megalakítását tavaly december 18-án 11 ember kezdeményezte, azzal a programcéllal, hogy a közösség kifejezésre juttatja és képviseli a vajdasági magyar nemzetiség kollektív érdekeit és a Szerb SZK-ban élõ nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának megszilárdításán fáradozik. A kezdeményezõk szerint a szerb nemzetnek - amellyel a magyar nemzetiség évszázadok óta együtt él Vajdaságban - történelmi joga van állami szuverenitására a köztársaság egész területén, amit az alkotmányfüggelékek tettek lehetõvé. A bekövetkezett változás alapja a szerb nemzet demokratikus fejlõdésének, ami azonban nem kérdõjelezheti meg a nemzetiségek jogait.

Ágoston a továbbiakban úgy fogalmazta meg a hivatalosan még be nem jegyzett, de a gyakorlatban már tevékenykedõ közösség feladatait, hogy a kialakuló új társadalmi feltételek közepette "nyomást gyakorló demokratikus csoportként" kíván fellépni. A pluralizmus, a pártok és egyesületek sokaságának mûködése közepette a közösség annak a politikai pártnak kíván támogatást nyújtani, amelynek programja a leginkább megfelel a nemzeti egyenjogúság alkotmánnyal és törvénnyel szavatolt elvei érvényesítésének. Ebbõl következik az is, hogy nem akarnak párttá szervezõdni, és nem kívánnak az itt élõ magyar nemzetiség egyfajta csúcsszervezetévé válni, amely egymaga képviseli és szavatolja a nemzetiségi jogokat, mert a plurális társadalomban más szervezetek és csoportok is alakulhatnak. Ha nem is lesznek párt, de határozott politikai aktivitást kívánnak kifejteni.

A másik dilemmára, hogy a VMDK a Szocialista Szövetség keretében kíván-e mûködni vagy azon kívül, a válasz: a kérdés idejét múlta, mert a pártokról szóló országos törvény elfogadása után a Szocialista Szövetség minden bizonnyal önálló párttá alakul - erre enged következtetni Radmila Anđelkoviænak, a Szerb Szocialista Szövetség vezetõjének ilyen értelmû kijelentése is. Tehát a Szocialista Szövetségnek ezen a téren nem lesz illetékessége.

Jovo Radoš, a VKSZ TB végrehajtó titkára emlékeztetett a Szerb KSZ-nek a szabad politikai szervezõdésre vonatkozó álláspontjaira, hangsúlyozva, hogy a szabad szervezõdés támogatása ellenére a KSZ-nek kötelessége véleményt mondani a leendõ pártok programjáról és szándékairól. Radoš elmarasztalta azokat a csoportosulásokat, amelyek nemzeti kizárólagosságot és bezárkózást hirdetnek. Mint mondta, meg kell nézni, hogy nincs-e szó a pluralizmussal való visszaélésrõl és egyéni vezérkedési törekvésekrõl vagy tényleges demokratikus elképzelésekrõl. Mint mondta, személy szerint nem zárkózik el a kezdeményezés elõl, de megfontolást ajánl.

Vékás János megjegyezte, hogy jellemzõ módon mindig a KSZ gördít akadályokat az új pártok és egyesületek megalakulása elé. Megjegyezte, hogy a nemzeti egyenjogúság mindig a párt hatáskörébe tartozott, de csak deklaratív szinten. Ugyanakkor a KSZ elõszeretettel hangsúlyozta, hogy ezen a téren ideálisak a viszonyok anélkül, hogy ezt tudományos elemzésekkel bizonyította volna. Az ilyen elemzéseket nem engedélyezték. Véleménye szerint a problémák elkendõzése nem jelenti azok megoldását is. A bezárkózásról szólva elmondta, hogy az 1974-es alkotmány nemcsak Szerbiával szembeni bezárkózást hozott, hanem a nemzetiségek bezárkózását is az anyaországgal szemben. Egyfajta vajdasági nemzeteket eszeltek ki a megbuktatott politikusok.

Jovan Krulj, a Szocialista Szövetség TB elnökségi tagja szerint jobb lett volna, ha Kosovóban is ilyen toleráns légkörben beszélték volna meg a felmerülõ problémákat, mert akkor elkerülhették volna a mostani helyzetet. Úgy ítéli meg, hogy az egy nemzetiségû szervezkedés nem a legmegfelelõbb, de nem ellenzi a kezdeményezést.

Nenad Ðuretiæ, az ifjúsági szervezet képviselõje szerint jobban meg kell világítani a közösség céljait, tekintettel a több nemzetiségû közösség érzékenységére. Nem elég emlegetni az asszimilálódást - ami különben természetes velejárója az együttélésnek - hanem tudományosan is alá kell támasztani.

Összegezve a vitát Timošenko Kuzmanèev a koordinációs bizottság elnöke megállapította: a bizottság egyelõre nem foglalhat állást, mert a kezdeményezésbõl nem derül ki pontosan a szervezkedés célja, sem az, hogy politikai vagy kulturális jellegû közösségrõl van szó, továbbá, hogy a VMDK a Szocialista Szövetség keretében vagy azon kívül akar-e mûködni.